TARTALOM | ||
TABÁK ANDRÁS | (A kérdés) | |
TANDORI DEZSŐ | Az „Elég”-versekből | |
GALABÁRDI ZOLTÁN | Ünnepélyes pillanat | |
FUMACS VIOLA | Versek | |
THIERY ÁRPÁD | Mandu | |
GYÖRE IMRE | Versek | |
BARANYI FERENC | Versek | |
D. NAGY LAJOS | Kanossza | |
FUCHS KATALIN | A vers | |
TABÁK MIKLÓS PÉTER | Versek | |
CSÁK GYULA | Kibédi vízjele | |
IHÁSZ-KOVÁCS ÉVA | Déméter fohászai | |
SZEGŐ LÁSZLÓ | Sebhelyek | |
BOTÁR ATTILA | Holtpont és mozdulat | |
OLÁH ANDRÁS | Bartók Amerikában | |
ZÁGONI FERENC | Kiáltás | |
HANZÓ ILDIKÓ | Mint hullásra érett hó | |
KÁNTOR ZSOLT | Árnyékok | |
BÉKÉSI GYULA | Egy „tévelygő lélek” vigasztalására | |
ROZSNYAI ERVIN | Versek | |
ÁGAI ÁGNES | Városkép (Egy fiatalember emlékeiből) | |
CSALA KÁROLY | Versek | |
KOSZORÚ | ||
SIMOR ANDRÁS | Vers Labancz Gyula költő szavaival | |
SZEPES ERIKA | Ki kit utál – halálos kiszorítósdi (Labancz Gyula utolsó versei) |
|
LABANCZ GYULA | Versek | |
ABLAK | ||
ADINA JACKER | A Duna hídjai | |
MEGMENTETT OLDALAK | ||
– t – | A metrum tajtékos taraján (Új dokumentumok a Radnóti-nemzedékről) |
|
Radnóti Miklós publikálatlan levelei Trencsényi-Waldapfel Imréhez, 1942-43-ból |
||
RADNÓTI MIKLÓS | Két Anakreón-fordítás | |
TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE | Versek | |
MÉRLEG | ||
CSANÁDI IMRE | Kitérő | |
ALFÖLDY JENŐ | Csanádi Imre „Kitérő” című verséről | |
KÉPZŐMŰVÉSZET | ||
ILJA EHRENBURG | Pablo Picasso | |
DIALECTICA HUMANA | ||
MAKÓ ISTVÁN | Az osztályokról (amelyek állítólag nincsenek, sőt soha nem is voltak) |
|
MŰHELY | ||
SIMON ÁGOSTON | A honfoglalás kérdőjelei | |
MÚLTUNK | ||
MIKES TAMÁS | Millennium, millennium (avagy Séta egy nosztalgia körül) |
|
MORFONDÍROZÁS | ||
SZERDAHELYI ISTVÁN | Dekonstruktív adalékok a népirtás fenomenológiájához | |
OLVASÓLÁMPA | ||
KRISTÓ NAGY ISTVÁN | Hét könyvről | |
– alföldy – | Érdemes a karzatnak írni (Baranyi Ferenc: Operaszövegek) |
|
ESZES MÁTÉ | Egy mannheimi polgár náci karrierje (Albert Speer: Hitler bizalmasa voltam) |
|
(emmi) | Könyvajánlat | |
Pablo Picasso (1881-1973) rajzaival |
Az Ezredvég szerkesztősége szeretettel üdvözli a 45 éves Zrínyi Kiadót.
Állandó szerzőink és munkatársaink közül számosán szoros szálakkal kötődtek és kötődnek ma is ehhez a kiadóhoz. A Zrínyi a hetvenes évek végétől valóságos alkotóműhelye lett egy irodalmi nemzedéknek, s egyúttal a magyar progresszió szellemiségének és törekvéseinek, Baranyi Ferenctől Tandori Dezsőig, Győré Imrétől Thiery Árpádig, Csák Gyulától Soós Zoltánig, Garai Gábortól és Galabárdi Zoltántól Simor Andrásig, Ladányi Mihálytól Tabák Andrásig verskötetek, novelláskönyvek és regények, válogatások és antológiák egész sorával jelentek meg a kiadó gondozásában azok, akik folyóiratunk eszmei és művészi arculatát mindmáig megszabják, Azt pedig még a beavatottak közül is csak kevesen tudják, hogy 1988 és 1990 között – 5 szám eladásával – a Zrínyi indította el útjára az Ezredvég-almanachot, amelyet lapunk előzményének és elődjének tekintünk.
Hadd köszöntsük hát szép ünnepén Picasso virágcsokrával a kiadót!
Folyóiratunk támogatója a József Attila Alapítvány, a Lukács György Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Szabad Sajtó Alapítvány.