VI. évfolyam, 1996/3. március


TARTALOM
 
CSALA KÁROLY Versek
ALMÁSI KATALIN A jóság jutalma
ROZSNYAI ERVIN Machiavelli San Cascianóban
SIGMOND ISTVÁN Báj, hüvely
BEDE ANNA Divatok
FUCHS KATALIN Versek
CZIGÁNY ILDIKÓ Forgás
KASSAI FRANCISKA A változó szemű tündér
BARANYI FERENC Versek
CSEPELI SZABÓ BÉLA A fiú és az öregember
GYIMESI LÁSZLÓ Versek
TABÁK MIKLÓS PÉTER Két abszurd
BOTÁR ATTILA Fogások fuvolán
TABÁK ANDRÁS (Szolgagondok)
LABANCZ GYULA Apám
SZARKA ISTVÁN Meghitt
FEHÉR KLÁRA A kalábriai fügefa
SIMON BALÁZS Versek
RÉDEY PÁL Szent Sebestyén könnyei
 
GÖRBE TÜKÖR
SOÓS ZOLTÁN Bökversnaplómból (Részletek)
 
KOSZORÚ
GERGELY SÁNDOR Farkasok
 
ABLAK
Lett költőnők
OLGA LISZOVSZKA Versek
ANDA LICE Versek
 
VALLOMÁS
MOLNÁR GÉZA Az író színeváltozása
(Gondolatok egy készülő önéletrajzból)
 
KÉPZŐMŰVÉSZET
CZINKE FERENC Igazán a holnaposok vagyunk…
(A rajzok ürügyén)
 
SZÍNHÁZ
BERNÁTH LÁSZLÓ (Zenés)színház az egész világ
 
KÖZÖS DOLGAINK
SZ. FARKAS JENŐ Másfélszáz esztendős viták
(A magyar-román kapcsolatok történetéhez)
 
DIALECTICA HUMANA
MAKÓ ISTVÁN A tulajdonos ember
(avagy: „Róka fogta csuka, csuka fogta róka, varga fogta mind a kettő”)
 
MORFONDÍROZÁS
SZERDAHELYI ISTVÁN Másság, kisebbség, érték
PETŐ GÁBOR PÁL Coca-Cola-mámor és Coca-Cola-kultúra
 
OLVASÓLÁMPA
SIMOR ANDRÁS Kritika helyett
(Baranyi Ferenc: Tájak, szerelmek)
FRIDECZKY FRIGYES Requiem egy nemzedékért
(Gyárfás Endre: Szőlőhegyi varázslat)
– bel – „Mindenkinek rokona, ismerőse…”
(A Karinthyak)
MIKES TAMÁS A spanyol nyelv dicsérete
(12 spanyol és latin-amerikai költő)
– csala – Portré – melengető tárgyilagossággal
(Richard Prazák: Lajos Kossuth)
(emmi) Könyvajánlat
 
Czinke Ferenc rajzaival

Ezúton köszönjük meg a József Attila Alapítványnak és a Szabad Sajtó Alapítványnak, lapunk részére nyújtott támogatásukat.




Hibaigazítás

Rozsnyai Ervin Kettős válság című tanulmányának II. részébe – melyet januári számunkban közöltünk sajnálatos hiba csúszott. A 67. oldal első hasábjának kezdőmondata helyesen így szól: „A tőkés fejlődés új szakasza ez: a transznacionális monopolkapitalizmus (a »sima« mono­polkapitalizmus és az állammonopolista kapitalizmus után az imperializmus harmadik szakasza), ahol a szükséges tőketömegek mozgósítása végett liberalizálják a nemzetközi tőkepiacot (felsza­badítják a pénzforgalmat az országok között), az áruforgalom elől szabad­kereskedelmi megálla­podásokkal tolják félre a nemzeti akadályokat, az országhatárok részleges eltörlésével hatalmas, azelőtt ismeretlen lehetőségeket nyitnak a termelési költségek csökkentésére, a műszaki haladás meggyorsítására, a dinamikus piacbővítésre.”

Az elkövetett hibáért a szerző és olvasóink elnézését kérjük.