V. évfolyam, 1995/5. május
| TARTALOM | ||
| ALMÁSI KATALIN | Versek | |
| SOÓS MAGDA | D. S. Drezdában | |
| D. NAGY LAJOS | Versek | |
| ÁGAI ÁGNES | Majális Ácsán | |
| LABANCZ GYULA | Versek | |
| TÁBORI ZOLTÁN | Plakátcsoport | |
| TABÁK ANDRÁS | Versek | |
| SIMOR ANDRÁS | Versek | |
| CSÁK GYULA | A titok napja | |
| FUCHS KATALIN | Versek | |
| LÁNG ÉVA | Gyere, táncoljunk! | |
| ROZSNYAI ERVIN | Girolamo testvér | |
| PASS LAJOS | Verniszázs | |
| THIERY ÁRPÁD | A hajókereskedő és a pincér | |
| GYÖRE IMRE | A látó (Batsányi) | |
| MEGMENTETT OLDALAK | ||
| SOMLYÓ ZOLTÁN | Versek | |
| VALLOMÁS | ||
| KARINTHY FRIGYES KARINTHY FERENC |
Válasz egyazon körkérdésre | |
| VOX HUMANA | ||
| BARANYI FERENC | A kötél mellől, avagy Villon névjegykártyája | |
| FRANÇOIS VILLON | A „Négysoros” (Négy fordításban) | |
| MÉRLEG | ||
| SZEPES ERIKA | Villon-variációk | |
| ZENEMŰVÉSZET | ||
| ITTZÉS MIHÁLY | Szent Gergelytől Szent Ivánig (Tavaszi népszokások) |
|
| TÁNCMŰVÉSZET | ||
| MAACZ LÁSZLÓ | Kis hazai táncpanoráma 1. | |
| FOTÓMŰVÉSZET | ||
| SZARKA KLÁRA | „Amíg egy rozsdás szög van Ózdból, én mindig visszamegyek” (Beszélgetés Benkó Imrével) |
|
| FILMMŰVÉSZET | ||
| CSALA KÁROLY | Az Amber Csoport titka | |
| MŰHELY | ||
| BALLÓ ISTVÁN | Történelmi „mea culpa” (Egy német egyházi nyilatkozatról) |
|
| MÚLTUNK | ||
| KÁDÁR ENDRE | Todesmarsch – Halálmenet (Tizenháromezer mártír emlékezete) |
|
| MORFONDÍROZÁS | ||
| SZERDAHELYI ISTVÁN | Harminc milliárd! | |
| PETŐ GÁBOR PÁL | Hát ilyenek volnán(a)k?! | |
| VISSZHANG | ||
| NÉMETH M. LÁSZLÓ | A költő „munkaköri kötelessége” (Tűnődés három Baranyi-vers olvastán) |
|
| OLVASÓLÁMPA | ||
| ILLÉS LÁSZLÓ | A mikrofilológia fanatikusa (Botka Ferenc négy Déry-kötetéről) |
|
| KRISTÓ NAGY ISTVÁN | Szubjektív számadás és szemle (Szerdahelyi István: Verstan mindenkinek) |
|
| (emmi) | Könyvajánlat | |
| Farkas András posztumusz Villon-illusztrációival |
Gratulálunk Rédey Pálnak, folyóiratunk állandó szerzőjének, akit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége legmagasabb elismerésében, az Arany Toll kitüntetésben részesített.
A szerkesztőség
A szerkesztőség idei ajándéka előfizetőinek: Augusto Sciacca olasz festő sajátkezűleg dedikált litográfiája.
Augusto Sciacca a szicíliai Messina melletti Italában született, kerek ötven esztendővel ezelőtt.
Jelenleg Bergamóban él és dolgozik.
Első önálló kiállítására 1967-ben Messinában került sor; a legutóbbira – a tizenkettedikre – pedig tavaly Balatonfüreden. Számos csoportos tárlaton is szerepelt, többek között, a budapesti Nemzeti Galériában az 1992-es Tavaszi Fesztivál alkalmával.
„Augusto Sciacca művészete a nézőt, munkáinak szemlélőjét alkotótársul kéri” – írja róla Szabó György.