Tabák András
Az alig húszéves fiatal író első elbeszélése két évvel ezelőtt jelent meg. Azóta az olvasók többször találkozhattak nevével napilapokban és folyóiratokban. Az újságíró Tabákot– íróként és újságíróként egyaránt – mindenekelőtt napjaink történései foglalkoztatják. Műveiben az élet olyan eseményeit ragadja meg, melyek meghatározó szerepet töltenek be hősei sorsában, amikor ki kell állniuk önmagukért vagy elvtársaikért. Az ilyen pillanatok napjainkban ugyanolyan fontosak, mint a közelmúltban, mivel a mindennapi körülmények, hétköznapi problémák kényszerítenek rá bennünket arra, hogy megtanuljunk kiállni önmagunkért, harcostársainkért.
Tabák András harcos író, életszemlélete harcos jellemének tükre; elbeszélései a hagyományos irodalmi kategóriák szerint a váratlan sorsfordulatokat ragadják meg, olyan egyszeri, döntő fontosságú eseményeket, melyek alapvetően határozzák meg hősei további sorsát. A harcos szellem és az idillikus magánélet teljes természetességgel ötvöződik az író által megformált szereplőkben. A fiatal író olyan közegben nőtt fel, melyben a számára fontos személyek előremutató célok és magasztos elvek megvalósításáért küzdöttek, de fogékonyak maradtak az élet mindennapi szépsége iránt. Pontosan ez tükröződik pontosan felépített, arányos szerkezetű, gazdagon árnyalt részleteket felvonultató elbeszéléseiben.
Novelláskötetének megjelenése után az író után munkás-környezetben játszódó regény írásába fogott.
Vándor Györgyi, 1961
Tabák András a Последняя ночь, illetve Az utolsó éjszaka című novellája magyarul a
Ő az, akit szeretsz (Magvető Könyvkiadó, 1988) című kötetben
és az Ezredvég 1998/12. számában jelent meg.
