Fenn, a messzi északon, a sarkkörön túl, valahol a Barents-tenger partján, egy hadikórházban játszódik Jurij German regénye, amely nemcsak helyszíne, de cselekménye folytán is rendhagyó háborús regény. A második világháború egyik olyan színterére vezet el az író, amely – legalábbis a magyar olvasó előtt – jószerével teljesen ismeretlen: a sarkvidéki arcvonalra. Ez az arcvonal sem a szokásos. Állandó légicsaták, tengeri ütközetek és merész portyázások frontja ez – ötvenfokos hidegben, ember nem járta hómezőkön, vad fjordok és gleccserek között. A hadikórház pedig ezeknek az eseményeknek mintegy a fókuszában áll, épp olyasformán, mint ahogy magának a regénynek a fókuszában az idős orvos alezredes, a felette különös, már-már különc sebészfőorvos, Alekszandr Levin doktor. Kitűnő sebész és nagyon-nagyon nehéz ember. Sőt, bizonyos értelemben megrögzött civil, egy antikatona. Ám sorsa egy nap váratlan és döbbenetes fordulatot vesz. Felsötétlik a közelgő tragédia árnyéka, amely elől számára sem adatik menekülés… Levin doktor figurájában a szovjet irodalom egyik legszebb orvosalakját sikerült megteremtenie Jurij Germannak (könyve épp ezért, ha úgy tetszik, orvosregény is egyben), azzal a bensőséges jellemábrázolással, finom lélekrajzzal s olykor-olykor iróniába hajló, halk pátosszal, amely Csehov óta sajátja az orosz prózának. Ez az elgondolkodtatóan szép könyv – minden bizonnyal a legcsöndesebb háborús regény – első megjelenése, 1949 óta, számtalan kiadást ért meg a Szovjetunióban, s máig tartó népszerűsége nemcsak időtállóságáról, nemes anyagúságáról tanúskodik, de talán arról is, hogy egy nagy korszak megharcolt és kivívott értékei – az emberi jellemek és cselekedetek mércéiként – nem mentek veszendőbe s máig hatóan érvényesek. Most, mint a tegnapok – tegnapelőttök szovjet prózájának egyik fölfedezésre érdemes gyöngyszemét, a magyar olvasó is kezébe veheti Az orvos alezredes című regényt.