Bármilyen meglepő is, ismerve prózairodalmunk gazdag hagyományait a katonatémában, ilyen vagy ehhez hasonló antológia mindeddig nem jelent meg magyar könyvkiadásban. Az ötvenkilenc elbeszélést felsorakoztató válogatás az 1848/49-es szabadságarctól 1945-ig, a felszabadulásig ível, s csaknem száz esztendő legjava termését fogtálja magában. A katona, mint szépprózai hős, valójában a szabadságharccal tűnik fel irodalmunk hősei között, és hamarosan, majd különösen a kiegyezés után a magyar elbeszélésirodalom egyik legfontosabb és legárnyaltabb figurájává válik. Csakugyan kevés nemzeti irodalom létezik, amelyben a katona alakja olyan jelentős, olykor központi szerepet kapna, mint a mienkében. Ez a megkülönböztetetten fontos szerep nemcsak történelmünk háborúk, forradalmak és ellenforradalmak dúlta évszázadával magyarázható, hanem azzal a történeti-társadalmi szereppel is, amelyet pl. a közös hadseregbeli katonai kaszt a Monarchia államgépezetében betöltött. Nem véletlen tehát, hogy prózairodalmunkban alig-alig akad olyan jelentékeny alkotó, aki valamilyen formában ne nyúlt volna a katonatémához, s valamely művéhez ne katonát választott volna hőséül. Éppen ezért ez az antológia egy évszázad magyar történelmének meghatározó erővonalait is felrajzolja. A Százhetvenöt huszár az elmúlt évben megjelent Az erőd bevétele című világirodalmi antológia ikerkötete.
T A R T A L O M
Jókai Mór: A két menyasszony
Vértesi Arnold: Hí a haza
Tolnai Lajos: Az ozorai csata
Eötvös Károly: Százhetvenöt huszár
Csiky Gergely: Az alibi
Mikszáth Kálmán: Az én öreg Miska kocsisom
Kacziány Géza: Infanteriszt Istók
Ambrus Zoltán: Nicaragua őrnagy
Gárdonyi Géza: Levél a kaszárnyából
Cholnoky Viktor: Az éji ember
Bródy Sándor: Kaál Samu
Papp Dániel: A beosztott altábornagy
Thury Zoltán: A gabalyi kis káplár
Tömörkény István: Parádé
Lovik Károly: A néma bűn
Móra Ferenc: Segesdi Béni csákója
Szini Gyula: Az őr
Ady Endre: Az érzékeny rubek
Krúdy Gyula: Az utolsó szivar az Arabs Szürkénél
Kosztolányi Dezső: A fehér ezredes
Csáth Géza: Tálay főhadnagy
Karinthy Frigyes: Két humoreszk
Nagy Lajos: A katona
Kortsák Jenő: Az első
Balázs Béla: Morituri te salutant
Heltai Jenő: A térkép
Török Gyula: Az üsküdari hős
Kaffka Margit: Az első stációnál
Molnár Ferenc: Néma búcsú
Móricz Zsigmond: Kis Samu Jóska
Gábor Andor: Meghalni jobb
Szép Ernő: Czüpős Kis János
Kóbor Tamás: Három fiú
Laczkó Géza: A hős
Tersánszky Józsi Jenő: Reköttes első története
Hunyady Sándor: Bakaruhában
Kuncz Aladár: Karácsonest Noirmoutier-ben
Pap Károly: Fent a priaforán
Bíró Lajos: Haparanda
Szomory Dezső: Nikolaj Bibikoff
Kodolányi János: Küszöb
Karikás Frigyes: Korbély János
Zalka Máté: Liu elvtárs
Tóth Árpád: Együgyű náthán története
Tamási Áron: Szép Domokos Anna
Babits Mihály: Hármas história
Gelléri Andor Endre: Volhínia
Rideg Sándor: A tükrös szívű huszár
Bóka László: Katonatörténet
Karinthy Ferenc: Régi nyár
Örkény István: Idegen föld
Gergely Sándor: Szemek
Thurzó Gábor: Térj vissza győztesen
Illés Béla: Roham
Kamondy László: A néger pilóta
Sőtér István: Argonauták
Cseres Tibor: Át a jégen
Sarkadi Imre: A szökevény
Sándor Kálmán: A 129913-as volt fogoly meséli
A kötetről és a kötet íróiról
Jegyzetek